A kender a világ egyik legrégebben termesztett növénye, ráadásul az egyik legsokoldalúbb. A műanyagtól a papírgyártásig a kendertermesztés biztosíthatja, hogy harmóniában éljünk a környezetünkkel és az azt támogató ökoszisztémákkal. Érvelésünket, hogy milyen messzemenő következményei lehetnek a kender termesztésének a környezetünkre, had támasszuk alá 15 állítással arról, hogy a kender korszakváltó növény lehet a Föld számára.
1) A kendertermesztés megakadályozza a növényvédő szerek terjedését
Tudta, hogy a kender természetesen ellenáll a kártevőknek? A gyapottal vagy a lennel ellentétben (melyek termesztése a becslések szerint a földön felhasznált teljes növényvédő szer mennyiség felét igénylik) a kender semmiféle kémiai anyagot nem igényel a fejlődése során. A szárazföldön felhasznált növényvédő szerek óhatatlanul is belejutnak a vízforrásokba, tavakba, folyókba és végső soron az óceánokba, visszafordíthatatlan károsodást okozva a növény és állatvilágban.
A növényvédő szerek használatát már párhuzamba hozták a rákos megbetegedések növekedésével, a születési rendellenességekkel, ADHD-vel és az Alzheimer-kórral is, hogy a teljesség igénye nélkül csak párat említsünk. Tehát nem csak a környezetre, hanem az egészségünkre is veszélyt jelentenek ezek a szerek. A kender ipari termelésbe való bevonásával jelentősen csökkenthetnénk a felesleges mérgek és szennyező anyagok felhasználásának mértékét.
2) A kender segít visszaállítani a talaj termékenységét
A kender sokféle terepen és talajtípuson képes fejlődni. Széles gyökerei segítenek a talaj megkötésében, ami megakadályozza az eróziót, valamint javítja annak mikrobiális minőségét. Említést érdemel továbbá, hogy a kenderszár és levél gazdag tápanyagforrást jelent a talajnak. A növény betakarítása után a felhasználatlan növényi törmelék talajba való visszaforgatása a következő év termésének gazdagabb hozamát biztosítja.
3) A kenderből biológiailag lebontható műanyagokat készíthetünk
Csak az amerikai populáció több mint 45 milliárd műanyag palackot használt 2015-ben. Ez az adat még megdöbbentőbb, ha tudatosítjuk, hogy a műanyag palackok lebomlási ideje 400-1000 év között mozog. Figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok újrahasznosítási aránya a műanyagok területén mindössze 23 százalék, nyilvánvaló hogy egy természetbarát megoldásra lenne igény. A műanyagok alapvető építőelemei a kőolajból nyert cellulóz. A kőolaj azonban nagyon mérgező. A kender viszont a föld legnagyobb cellulóztermelője. Ráadásul biológiailag le is bomlik. Miért nem használunk nem mérgező és biológiailag lebomló kendert a műanyagok előállításához? Ahelyett, hogy a hulladéklerakókat mérgező vegyi anyagokkal töltenénk fel, újrahasznosíthatnánk és feldolgozhatnánk a természetes termékeket.
4) A kender növény abszorbálja a toxikus fémeket
A talaj az élet fenntartásában játszik meghatározó szerepet. A növények, amelyek táplálnak, ruháznak és tetőt biztosítanak a fejünk fölé, a földből származnak. Mégsem akarunk tudomást venni erről az alapvető igazságról. A saját magunk által gyártott hulladékkal szennyezzük tovább a földet. Mind a bolygónk egészsége, mind a személyes egészségünk hatalmas kihívással néz szembe, és a változtatás szükségessége egyre nyilvánvalóbb. Mára már bizonyított tény, hogy a kender képes kivonni a mérgező anyagokat a környezetből olyannyira, hogy a Fukushimai sugárzást is a segítségével mérsékelik.
5) A kender kiemelkedő megújuló bioüzemanyag
Képzeld el, hogy lenne egy nem mérgező üzemanyag, amelyet helyben lehetne előállítani, és teljesen megújuló forrásból származna. Most képzeld el, hogy ez az anyag már létezik. Már évszázadokon át itt él velünk a bolygón. A kender 97 százalékos hatékonysággal képes bio üzemanyaggá alakulni. Alacsonyabb hőmérsékleten ég, mint bármely más bio üzemanyag. Plusz, a dízelmotorok jellegzetes büdös kipufogógázai helyett a kender kellemes illatával ajándékoz meg. Csak az Egyesült Államok több mint 4 000 000 mérföldnyi úthálózatán a kender alapú biodízelre való átállás mérföldkő lehetne a bolygónk gyógyulásában.
6) A kenderből készült szövetek nem tartalmaznak vegyi származékokat
Tudta-e, hogy a ma használt műszálak többségét polimer alapú petrolkémiai anyagokból (AKA nagyon mérgező anyagok) állítják elő? Ezeknek a szintetikus anyagoknak az előállítása energiaigényes folyamatot igényel, nagy mennyiségű gáz, szén vagy nyersolaj égetésével. Ha ez nem lenne elegendő, akkor megemlíthetjük a gyártás folyamán kibocsátott mérgező anyagok levegőbe jutását, arról nem is beszélve, hogy a szálakról sem lehet ezeket a mérgező anyagokat maradéktalanul eltávolítani. Nem egy kellemes elképzelés. Ez a probléma azonban a kenderre való áttéréssel elkerülhető lenne. A kender rostok könnyen eltávolíthatók a növényből, ráadásul mindennemű vegyi származékok nélküli ruházati terméket eredményezne. A kenderből rendkívül tartós és UV-álló szövet készíthető.
7) A kender csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátás hatásait
Az ipari kender képes átalakítani a környezetet. A kender egyedülálló, mivel egyike azon kevés növényeknek, amelyek képesek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére a gyors szén-dioxid-felvétel révén. Ezt szén-dioxid megkötésnek nevezik. A termesztés során a kender felveszi a szén-dioxidot a légkörből. Lényegében a kender megköti a levegőből felszívott széndioxidot. Minden egyes tonna megtermelt kenderrel, 1,63 tonna szenet távolítunk el a levegőből.
8) A kender termesztésével megakadályozhatnánk az erdőirtásokat
Az erdőirtás globális tekintetben riasztó mértékű. A tudósok számításai szerint percenként 48 futballpályányi területű erdő tűnik el a földünkről. Ezen becslések szerint 100 éven belül nem lesznek esőerdők. Az Egyesült Államok a világ népességének kevesebb, mint 5% -át teszik ki, miközben a világ papírfogyasztásának egy harmada esik rá.
De van remény.
A kender könnyedén helyettesítheti a fát a fa és a papíripar nyersanyagforrásaként. Egy hektárnyi kender évente több papír alapanyagot nyújt, mint négy hektárnyi erdő. Míg a fák évekig fejlődnek, a kender hónapok alatt kifejlődik és gyorsan reprodukálható. A kenderpapír ráadásul tartósabb, mint a fa alapú papír. Egyszóval nyilvánvaló, hogy a kenderre való áttérés szó szerint megmentheti az erdőket és végső soron a bolygót.
9) Ipari kender vizet spórol
1 kg pamut előállításához több mint 19 000 liter vízre lehet szükség. Valójában a gyapot az egyik leginkább vízigényes termény, mely gyorsan lecsökkenti az egyébként is korlátozott édesvízi forrásainkat. (többek között a gyapottermelésnek köszönhetően szárad ki az Aral tó)
Eközben a kender minimális öntözést igényel a pamuthoz képest. Az Egyesült Királyságban a kender és gyapot termelést összehasonlító tanulmány szerint a kender 2400-3400 liter vizet igényelt, ahhoz, hogy 1 kg kender teremejen. Tekintve, hogy a kenderből is készíthető fonal, nem kérdés, hogy mi lenne a helyes opció.
10) A kender támogatja a fenntartható termesztési gyakorlatot
A fenntartható termesztési technikákat folytató gazdák ismerik a szántóföldi vetésforgó fontosságát. Nem csak a talaj tápanyagtartalmát tartja meg, hanem a teljes hozamot is növeli. A kender ideális növény a vetésforgó számára. Gazdagítja a talajt, miközben eltávolítja a méreganyagokat. A kender termesztés segít a talaj és levegő minőségének fenntartásában.
11) A kender termesztés megakadályozza a talaj tömörödését és erózióját
Tudta, hogy napjainkban a talaj tömörödése és eróziója okozza a farmerek egyik legnagyobb problémáját? Ez különösen igaz az amerikai közép nyugat farmerei körében, akik fokozott mértékben függenek a kukorica és szójababtermesztéstől. A kukorica mély és rostos gyökérrendszert fejleszt, mely mélyen behatol a talajba. Idővel ez a gyökérszerkezet talajtömörítéshez vezethet, különösen télen és tavasszal. A szójabab szintén erős gyökérrendszerrel rendelkezik, de nem hatol mélyen a talajba, ami viszont talajeróziót eredményezhet.
A kender képes a károsodott talajok feljavítására. A kender vetésforgóban történő termesztése nemcsak a sokszínűséghez járul hozzá, hanem visszafordíthatja a talaj nemkívánatos minőségromlását is. A kender mély gyökereket fejleszt, amelyek a felszín alatt akár kilenc méterre is lenyúlhatnak. Ezek a szívós gyökerek segítik a talajlazítást, miközben növelik a tápanyag mélyebb rétegekből való felszívódását.
12) A kenderből erősebb és egészségesebb otthonokat építhetünk
A kendertermesztés az életünk minden aspektusába kiterjedhet – beleértve otthonainkat is.
A kender alapú kompozitból készült fedőlemezek erősebbek és könnyebbek, mint a fából készültek. Nem beszélve a kender és a mész kombinációjáról (kenderkarton) mely jobb hang és hőszigetelő tulajdonságokkal bír, mint a beton. A kender alapú házak szintén hihetetlen tartósságról tettek tanúbizonyságot. Japánban jegyeznek egy több mint 300 éves kender alapú épületet. Talán még meglepőbb, hogy a kenderfalak egészségesebb életkörülményeket is nyújtanak. Az üvegszálas vagy gipszkartonos megoldásokkal ellentétben a kenderkarton nem mérgező és penészálló. Ha bölcsen döntünk, akkor a kender alapú otthonok fogják biztosítani számunkra a környezetbarát életet.
13) A kender csökkenti a légszennyezést
A légszennyezés nemcsak az emberi egészségre káros, hanem számos pusztító környezeti hatást is okozhat. Miközben Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-termelője, az Egyesült Államok közel áll a 2. helyhez. Ha figyelmen kívül hagyjuk ezeket a tényeket, akkor a problémák még fokozódni fognak. Mindeközben a kendertermesztéssel a szennyező anyagok nagy részét megköthetnénk és javíthatnánk a levegő minőségét. A kender papíralapanyagként is hasznosítható, így nem lenne szükséges a klór oly mértékű felhasználására a papíriparban, ami egyéb iránt jelentősen hozzájárul a széndioxid kibocsátáshoz.
14) A kender szinte minden környezetben megterem.
Képzelj el egy olyan növényt, amely a világon szinte bárhol megterem, nem igényel rovar irtószereket, és több mint 25 000 féle termék készíthető belőle. Ráadásul ez a növény hónapok alatt fejlődik ki és évente újratermeszthető. Van ilyen növény, a kender. A kender hihetetlenül szívós növény. Bár a kender leginkább az enyhe éghajlatot és nedves környezetet kedveli, de szinte bárhol megél. Kínától Kolorádóig a kender az éghajlati típusok széles körében fejlődik, ami azt jelenti, hogy a kender potenciálisan helyi forrásokból szerezhető be. A kender termesztése jelentősen javíthatná a helyi táplálékforrások, munkaerőpiac, ipar és gazdaság fellendülését. A kendertermesztés és feldolgozás fenntarthatóbb gazdálkodást és pozitív környezeti változásokat eredményezhet.
15) A kender segíthet az éhínség megfékezésében
A világon mintegy 795 millió ember alultáplált. A fejlődő országokban (ahol a világ gyermekeinek 92 százaléka él) minden 100-ból 30-nál a táplálék hiányából adódó alulfejlettség mutatható ki.
Most képzeld el, ha a kender a képbe kerülne. Nem csak az olcsósága, hanem a termesztés iránti igénytelensége és a kendermag hatalmas tápértéke (az egyik legmagasabb ezen a bolygón) is predesztinálná erre a feladatra. Teljes fehérjeforrás – a kender magvak aminosavakkal, vitaminokkal és még sok mással táplálják a szervezetet, illetve két további fontos alap élelmiszer alapanyaga – olaj és liszt. Tehát a kender nemcsak tápanyagokban gazdag, hanem sokoldalú is.
A kender ipari termesztése az emberek életminőségének javulását eredményezheti, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt a nagyszámú embert, akiket nem csak jóllakathat, hanem minőségileg táplálhat is ez szuperélelmiszer. Az emberiség évezredek óta foglalkozik kendertermesztéssel. Egyes antropológusok szerint, a kender az első olyan mezőgazdasági növény, amelyet az ember tizenkét ezer évvel ezelőtt háziasított.
Itt az ideje, hogy visszatérjünk a gyökereinkhez.
A kendertermékekre való áttérés nem oldhatja meg a világ összes problémáját, de ez csak a kezdet. A kender képes a jövő generációi számára egy tisztább és zöldebb bolygót biztosítani. Mire is várunk tulajdonképpen? Itt az ideje, hogy egyszerre és mindenkorra eljöjjön a kender kora.